E-könyv kiadása: EPUB, akadálymentesség, ISBN és áfa

Az e-könyvről sokan úgy gondolkodnak, mint a nyomtatott könyv olcsó melléktermékéről: a tördelt PDF-et feltöltjük, és kész. Ez ma már több okból sem igaz. A formátumnak szabványa van, a hazai kötelespéldány-szabály külön foglalkozik vele, 2025 nyara óta az akadálymentességre is törvényi követelmény vonatkozik, és az adózása is eltér a papírkönyvétől.

PDF vagy EPUB?

A PDF rögzített oldalt ad: ugyanúgy néz ki minden eszközön, ami fotóalbumnál, képregénynél, kottánál előny, regénynél viszont hátrány. Telefonon nagyítani és görgetni kell, a betűméretet az olvasó nem állíthatja.

Az EPUB újratördelhető (reflowable) formátum: a szöveg az olvasó eszközéhez és beállításaihoz igazodik. Lényegében egy becsomagolt, szabványos szerkezetű weboldal-gyűjtemény (XHTML, CSS, képek), egy csomagleíró fájllal és metaadatokkal. Aktuális változata, az EPUB 3.3, 2023. május 25-én lett a W3C (a web szabványait gondozó konzorcium) ajánlása, és mellette jelent meg az akadálymentességi követelményeket rögzítő EPUB Accessibility 1.1 is. A szabvány fix elrendezésű EPUB-ot is ismer, ha a dizájn fontosabb az újratördelhetőségnél.

Hogy melyik kell, az a könyvtől függ. Prózához és ismeretterjesztéshez az újratördelhető EPUB a természetes választás, képes-szöveges, erősen tervezett kiadványnál a fix elrendezés vagy a PDF is indokolt lehet. Sok kiadó mindkettőt elkészíti.

Külön ISBN, külön kötelespéldány

Az ISBN-iroda tájékoztatója egyértelmű: ugyanazon kiadványcím eltérő megjelenési formáihoz – kötött, fűzött, PDF, EPUB, MOBI – külön ISBN-t kell igényelni. Ha tehát egy könyv nyomtatva, EPUB-ban és PDF-ben is megjelenik, az három szám.

A kötelespéldány-rendelet (717/2020. Korm. rendelet) a csak online megjelenő e-könyvekre is kiterjed. A 15. § szerint online elektronikus kiadványból egy példányt kell a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ rendelkezésére bocsátani, a megjelenéstől számított 15 napon belül. A 14. § szerint a beszolgáltatott példány szabványos, nyílt formátumú, megjelenítést nem korlátozó, hatásos műszaki intézkedést (másolásvédelmet) nem tartalmazó változat legyen. Ha a kereskedelmi példányok DRM-mel kerülnek forgalomba, a kötelespéldány akkor is védelem nélküli. A technikai részletekről a gyűjtemény útmutatót tesz közzé, ezt érdemes beküldés előtt megnézni. A nyomtatott könyvekre vonatkozó szabályokat az ISBN-ről és kötelespéldányról szóló cikk foglalja össze.

Akadálymentesség: 2025. június 28. óta törvényi követelmény

Az Európai Unió akadálymentességi irányelvét (2019/882/EU) Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ülteti át a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről. A törvény 2025. június 28-án lépett hatályba, és a hatálybalépés után forgalomba hozott termékekre és nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni. Hatálya kiterjed az elektronikus könyvekre és dedikált szoftverekre, valamint az e-kereskedelmi szolgáltatásokra is.

A törvény melléklete az e-könyvekre többek között ezt írja elő:

• ha az e-könyv a szöveg mellett hangot is tartalmaz, a szöveg és a hang szinkronban legyen;
• a digitális fájl ne akadályozza a támogató-segítő technológiák (például képernyőolvasók) működését;
• biztosítani kell a tartalomban való navigációt, a szerkezetet, a rugalmas megjelenítést;
• az akadálymentességi jellemzőkről metaadatok tájékoztassanak, hogy az olvasó a vásárlás előtt tudja, mire számíthat.

Fontos kivétel: a törvény szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásnak – amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg – nem kell megfelelnie a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek. Sok független kiadó ebbe a körbe esik. Ettől függetlenül érdemes akadálymentes EPUB-ot készíteni: ugyanazok a jó gyakorlatok, amelyeket a törvény megkövetel, minden olvasónak jobb könyvet adnak, és a nagyobb terjesztők egyre inkább elvárják őket. Hogy egy konkrét vállalkozás mentesül-e, azt a saját adatai alapján, szükség esetén szakember segítségével kell megítélni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

1. Valódi szerkezet. A címsorok legyenek címsorok (nem csak nagyobb, félkövér bekezdések), a listák listák, a táblázatok táblázatok.
2. Helyes olvasási sorrend. A képaláírás, a lábjegyzet és a keretes szöveg ott jelenjen meg, ahol a gondolatmenet kívánja.
3. Alternatív szöveg minden tartalmi képhez; a díszítő elemeket jelölni kell, hogy a felolvasó átugorja őket.
4. Nyelvjelölés. A könyv nyelve legyen megadva, és az idegen nyelvű részeké is, hogy a felolvasó helyesen ejtse a szavakat.
5. Tartalomjegyzék és oldallista. Ha nyomtatott változat is van, az oldalszám-hivatkozások segítik az együtt tanuló vagy idéző olvasókat.
6. Akadálymentességi metaadatok a csomagleíróban, az EPUB Accessibility specifikáció szerint.
7. Ellenőrzés. A W3C és a DAISY Konzorcium által gondozott, ingyenes EPUBCheck és Ace by DAISY eszközök a szerkezeti és az akadálymentességi hibák nagy részét kiszűrik.

Egy jól szerkesztett szöveg ebből sokat „magától” teljesít, ha a tördelő stílusokkal dolgozott. Ha viszont a nyomdai PDF-ből próbálsz utólag EPUB-ot gyártani, a szerkezet nagy része elvész, és a javítás több munka, mint az elejétől jól felépíteni.

Áfa: a letölthető e-könyv nem „könyv” az áfatörvényben

A nyomtatott könyv Magyarországon kedvezményes kulccsal adózik. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete szerint az 5 százalékos kulcs alá tartozik a könyv, a folyóirat, a kotta, valamint ezek „bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája”. A letölthető vagy online olvasható e-könyv ebben a felsorolásban a hatályos szövegben nem szerepel, ezért rá a 27 százalékos általános kulcs vonatkozik. Az uniós szabályok 2018 óta megengednék a kedvezményes kulcsot az elektronikus kiadványokra is, de ezzel a lehetőséggel a magyar törvény jelenleg nem él.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azonos fogyasztói ár mellett az e-könyvből kevesebb nettó bevétel marad. Az áfa kérdéseiben – különösen, ha külföldi vevőknek is értékesítesz – kérj könyvelői tanácsot; ez a bekezdés csak a törvény szövegét ismerteti.

Másolásvédelem: kell vagy nem kell?

A DRM (digitális jogkezelés) célja, hogy a megvásárolt fájlt ne lehessen szabadon másolni. Ára is van: megnehezíti az olvasást más eszközön, és – ha rosszul van megoldva – a támogató technológiák használatát is. Sok független kiadó ezért védelem nélkül, legfeljebb a vásárló nevével „vízjelezve” árulja az e-könyveit. A döntés üzleti kérdés, egy dolog azonban nem az: a kötelespéldányként beszolgáltatott példány a rendelet szerint semmiképp sem tartalmazhat hatásos műszaki védelmet.

Összefoglaló ellenőrzőlista

• Formátum kiválasztva (EPUB, fix elrendezés vagy PDF), a döntés a könyv jellegéből következik.
• Formátumonként külön ISBN igényelve, a megjelenés előtt.
• Szerkezet, alternatív szöveg, nyelvjelölés és metaadatok rendben; EPUBCheck lefutott hiba nélkül.
• Kötelespéldány: egy védelem nélküli, nyílt formátumú példány a megjelenéstől számított 15 napon belül.
• Az árazásnál számolva a 27 százalékos áfával.

A szóhasználathoz a kiadói kisszótár ad segítséget.