ISBN, ISSN és kötelespéldány: a magyar kiadvány hivatalos papírjai

A legtöbb első kötet ugyanott akad el: a kézirat kész, a borító szép, a nyomda árajánlatot küldött, és valaki megkérdezi, hogy van-e már ISBN-szám. A kérdés jogos, mert az azonosítót a megjelenés előtt kell igényelni, a megjelenés után pedig a kötelespéldányokkal is határidő fut. Mindkettő egyszerű, ha az ember időben tudja, mi a dolga.

Mit azonosít az ISBN, és mit nem?

Az ISBN (International Standard Book Number) nemzetközi szabványos könyvazonosító. Az Országos Széchényi Könyvtár ISBN-oldala szerint könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok és térképek egyértelmű azonosítására szolgál; alkalmazását az ISO 2108:2017 szabvány és annak hazai változata, az MSZ ISO 2108:2019 írja elő.

Magyarországon a Magyar ISBN és ISMN Iroda adja ki a számot. Az iroda 2024 óta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Országos Széchényi Könyvtár szervezetében működik, és kizárólag magyarországi székhelyű kiadók kiadványaira ad azonosítót. A legfontosabb gyakorlati tény: az ISBN-igénylés ingyenes. Ha valaki pénzt kér egy „magyar ISBN-számért”, az nem az iroda.

A szám tizenhárom számjegyből és öt számcsoportból áll: az előtag (jelenleg 978), a nyilvántartási csoport (Magyarország esetében 963 vagy 615), a kiadó azonosítója vagy – azonosítóval nem rendelkező kiadóknál – egy gyűjtőszám, a kiadvány sorszáma és végül egy ellenőrző számjegy, amely az elgépeléseket szűri ki. A számot a címlap hátoldalán vagy a kolofonban kell feltüntetni, például így: ISBN 978-615-5003-01-1.

Ami nem kap ISBN-t

Az iroda csak összefüggő szöveges tartalmú, nyilvános terjesztésre szánt kiadványra ad ISBN-t. Nem kap számot többek között a folyóirat és a napilap (ezek ISSN-t kaphatnak), a hanglemez és a hangkazetta, a nyomtatott kotta (erre ISMN való), a szöveg nélküli kifestő, a naptár, a határidőnapló és a reklámkiadvány. Ez a zenekaroknak is fontos: egy bakelitlemez vagy kazetta ISBN nélkül jelenik meg, a hozzá kiadott, önálló szöveges könyv viszont már kaphat számot.

Hogyan kell igényelni?

Az iroda kizárólag e-mailben fogad kérelmet (isbn@oszk.hu), képfájlban nem. A kérelemben szerepel a kiadó vagy magánkiadó neve, címe, cégeknél az adószám, a kapcsolattartó, valamint kiadványonként a cím, a szerző vagy szerkesztő, a kötetszám, a típus (nyomtatott, elektronikus vagy mindkettő), a kötés, az összes tervezett elektronikus formátum, a várható megjelenés és a tervezett példányszám.

Magánkiadónak számít minden kiadó, amely nem cég vagy testület, hanem magánszemély vagy egyéni vállalkozó. Ha valaki álnéven publikál, a kérelemben akkor is hivatalos nevét és elérhetőségét kell megadnia. Az iroda a dokumentumtípus pontos besorolásához forrásoldalakat is kérhet: címlapot, borítót, tartalomjegyzéket, impresszumoldalt.

A három leggyakoribb tévedés:

1. Egy szám mindenre. Nem így van: ugyanannak a címnek minden megjelenési formája külön ISBN-t kap. A keménytáblás, a puhafedeles, a PDF, az EPUB és a hangoskönyv-változat mind külön szám.
2. Új kiadás, régi szám. Átdolgozott, bővített vagy javított kiadáshoz új szám kell. A változatlan, ugyanabban az évben készült utánnyomás megtartja az eredetit.
3. Utólagos igénylés. Az ISBN csak a megjelenés előtt igényelhető.

ISSN: ha a kiadvány rendszeresen jelenik meg

Ha nem egyetlen könyvet, hanem sorozatot, évkönyvet, antológiasorozatot vagy folyóiratot adsz ki, az azonosító az ISSN. A Magyar ISSN Nemzeti Központ magyarországi székhelyű kiadók nyomtatott és online időszaki kiadványaira ad számot. Az ISSN a kiadvány pontos címét azonosítja, és a nyomtatott és az online változat külön számot kap.

Nyomtatott kiadványnál az igénylés feltétele a változatlan cím, az impresszumadatok feltüntetése, az online űrlap kitöltése és a nyomdakész terv (címlap, impresszumoldal) megküldése. Az impresszumban a médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény) alapján szerepelnie kell a kiadó nevének, székhelyének, a kiadásért felelős személy nevének és a szerkesztésért felelős személy nevének. Nem kap ISSN-t többek között a belső hírlevél, a reklámkiadvány és a nem önálló honlap vagy blog. Egy alkalmi zine tehát jellemzően nem ISSN-köteles, egy rendszeresen, számozva megjelenő kiadvány viszont kaphat számot. Erről a zine-ekről szóló cikkben is írunk.

A kötelespéldány: ki küldi, mennyit, mikor?

A kötelespéldány az a néhány példány, amelyet minden hazai kiadványból térítés nélkül be kell szolgáltatni, hogy a nemzeti gyűjteményben megmaradjon. A hatályos szabály a 717/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról. A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegből a független kiadó számára ezek a lényeges pontok:

• Ki a kötelezett? Nyomtatott kiadványnál a rendelet 4. §-a szerint a nyomda szolgáltatja a kötelespéldányt, a nyomtatottal megegyező elektronikus változatot és a fizikai hordozón megjelent elektronikus kiadványt viszont a kiadó. Bárki viseli is a kötelezettséget, a teljesítésért a kiadó felel. A költségek a szolgáltatót terhelik.
• Hány példány? A 6. § szerint nyomtatott kiadványból főszabályként hat példány jár a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak. Helyi kiadványból további egy példány a kiadó székhelye szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárnak, budapesti kiadónál a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak.
• Kis példányszám. A legfeljebb 50 példányban sokszorosított, nemzetközi azonosító számmal rendelkező nyomtatott kiadványból, valamint az egyedi igény alapján nyomtatott (print on demand) kiadványból két példány a kötelező.
• Határidő. A példányokat a megjelenés napját követő 15. napig kell megküldeni vagy személyesen benyújtani, két példányban kiállított szállítólevéllel.
• Elektronikus másolat. A 16. § szerint a nyomtatott kiadvánnyal egy időben annak tartalmilag egyenértékű elektronikus változatát is be kell szolgáltatni egy példányban; ha erre nincs mód, egy további nyomtatott példányt kell küldeni digitalizálásra.
• Utánnyomás. A változatlan tartalmú és formájú, tárgyévi utánnyomásból nem kell újabb kötelespéldány.

Az online elektronikus kiadványokra (például a csak letölthető e-könyvre) a rendelet 14–15. §-a külön szabályt tartalmaz: ebből egy példányt kell a gyűjtemény rendelkezésére bocsátani, szabványos, nyílt formátumban, hatásos műszaki védelem nélkül. Ha az e-könyvedet másolásvédelemmel árulod, a kötelespéldány akkor is védelem nélküli legyen. Az e-könyv többi kérdéséről az EPUB-ról szóló cikk szól.

Mit érdemes a naptárba írni?

Egy kis kiadvány hivatalos teendői beleférnek egy rövid listába, a sorrend viszont számít:

1. A borító és az impresszumoldal tervezése előtt igényeld az ISBN-t (vagy ISSN-t), formátumonként.
2. A számot tedd a kolofonba és a hátsó borítóra; a vonalkódhoz az iroda útmutatót ad ki.
3. Beszéld meg a nyomdával, ki küldi a kötelespéldányt, és ki tartja meg a szállítólevél másolatát.
4. A megjelenés napjától számolj tizenöt napot.
5. Készítsd elő a nyomtatottal megegyező elektronikus változatot (gyakorlatban a nyomdai PDF-et).

Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy különleges kiadvány – leporelló, művészkönyv, kártyacsomag – mire jogosult, kérdezd meg előre az ISBN-irodát. A besorolás nem formalitás: attól függ, milyen azonosító kerül a kiadványra, és mennyi példányt kell beszolgáltatni belőle. A fogalmakat a kiadói kisszótár gyűjti össze.