Kiadói kisszótár: a kézirattól a kötelespéldányig

A kiadás szakszavai részben a nyomdaipar több száz éves műhelynyelvéből, részben a szabványok és a jogszabályok világából jönnek. Ez a kisszótár a Kisszéria cikkeiben előforduló fogalmakat gyűjti össze, munkafolyamat szerint csoportosítva. Ahol egy fogalom mögött jogszabály vagy szabvány áll, azt megnevezzük; a részletekért a hivatkozott cikkeket érdemes elolvasni.

Kézirat és szöveg

Kézirat. A szerző által leadott, szerkesztés előtti vagy alatti szöveg. Ma szinte mindig digitális fájl, a régi szó azonban megmaradt.

Szerkesztés. A szöveg szerkezetének, tartalmának és stílusának gondozása a szerzővel párbeszédben. Lehet tartalmi (fejlesztő) és mondatszintű (szöveggondozás). Lásd: kiadói szolgáltatások.

Lektorálás. Kétféle értelemben használják: a nyelvi lektor a helyesírást és a nyelvhelyességet, a szakmai lektor a tartalmi helyességet ellenőrzi.

Korrektúra. A sajtóhibák és a tipográfiai hibák kijavítása, jellemzően a tördelt szövegen is, akár több körben.

Szerzői ív. A szövegterjedelem hagyományos elszámolási egysége, meghatározott számú leütés. Ajánlatnál mindig rögzítsd, pontosan mennyit jelent.

Felhasználási szerződés. Az a szerződés, amellyel a szerző engedélyt ad műve felhasználására. A szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) szerint főszabályként írásba kell foglalni. Lásd: saját kiadás vagy kiskiadó.

Kiadói szerződés. A felhasználási szerződés külön nevesített fajtája: a szerző a művet a kiadó rendelkezésére bocsátja, a kiadó kiadja, forgalomba hozza és díjat fizet. A kiadási jog kétség esetén a magyar nyelvű kiadásra vonatkozik, és – a gyűjtemények, napilapok és folyóiratok kivételével – kizárólagos.

Idézés. A mű részletének átvétele a saját műben, a cél által indokolt terjedelemben, az eredetihez híven, a forrás és a szerző megnevezésével (Szjt. 34. §). Teljes mű átvételére nem ad jogot.

Tervezés és tördelés

Formátum. A kész könyv vágott mérete, például szélesség × magasság milliméterben.

Tükör. A szövegfelület helye és mérete az oldalon; a margók ebből adódnak.

Tördelés. A szöveg és a képek elhelyezése a tipográfiai terv szerint, oldalakra bontva.

Fattyúsor. Bekezdés első sora az oldal alján vagy utolsó sora a következő oldal tetején, egyedül. A gondos tördelés kerüli.

Impresszum. A kiadvány adatait tartalmazó rész. Időszaki kiadványnál a médiatörvény alapján kötelező elemei vannak: a kiadó neve, székhelye, a kiadásért és a szerkesztésért felelős személy neve.

Kolofon. A könyv végén (vagy a címlap hátoldalán) álló adatblokk a kiadóról, a nyomdáról, a betűtípusról, a papírról, a példányszámról. Az ISBN-t az ISBN-iroda útmutatója szerint a címlap hátoldalán vagy a kolofonban kell feltüntetni.

Fülszöveg. A borító hátoldalán vagy a védőborító fülén olvasható rövid ismertető.

Gerinc. A könyv kötött oldala, polcon ez látszik. Szélessége az oldalszámtól és a papír vastagságától függ.

Védőborító. A keménytáblás könyv köré hajtott, levehető papírborító, gyakran füllel.

Előzék. A keménytábla belső oldalára ragasztott, a könyvtestet a táblához rögzítő lap.

Impresszumoldal. A címlap hátoldala, ahol a szerzői jogi közlés, a kiadói adatok és gyakran az ISBN szerepel.

Nyomda és kötészet

Ív. A nyomtatás alapegysége: nagy, mindkét oldalán nyomtatott lap, amelyet többszöri hajtogatással füzetté alakítanak. A 717/2020. Korm. rendelet 16 oldalként számol vele. Lásd: kis példányszám a nyomdában.

Kilövés. Az oldalak elrendezése az íven úgy, hogy hajtogatás után helyes sorrendben és állásban kövessék egymást.

Kifutó (bleed). A vágási méreten túl folytatódó képi terület, hogy a vágás pontatlansága ne hagyjon fehér csíkot. Gyakori érték a 3 mm, de mindig a nyomda előírása dönt.

PDF/X. A nyomdakész PDF nemzetközi szabványcsaládja (ISO 15930). A PDF/X-1a CMYK- vagy direktszíneket és lapított átlátszóságot kér, a PDF/X-4 megengedi a kalibrált RGB-t és az élő átlátszóságot.

CMYK. A négyszínnyomás alapszínei: ciánkék, bíbor (magenta), sárga és fekete.

Direktszín. Előre kevert, külön festékkel nyomott szín, amely nem a négy alapszínből áll össze.

Ofszetnyomtatás. Nyomóformás technológia; a beállítás fix költsége miatt nagyobb példányszámnál gazdaságos.

Digitális nyomtatás. Nyomóforma nélküli technológia; kis példányszámnál jellemzően olcsóbb, utánnyomásra rugalmas.

Print on demand (POD). Igény szerinti nyomtatás, akár egy példányban. Az egyedi igény alapján nyomtatott kiadványból két kötelespéldány jár.

Proof, próbanyomat. A sorozatgyártás előtti ellenőrző példány vagy színhelyes nyomat; az utolsó olcsó javítási lehetőség.

Irkafűzés. Középen hajtott, a gerincen fémkapoccsal tűzött füzet. Oldalszáma néggyel osztható.

Ragasztókötés. A lapok a gerincnél ragasztva; a puhafedeles könyvek gyakori kötése. A PUR-ragasztós változat tartósabb.

Cérnafűzés. Az ívek cérnával összefűzve; tartós, laposan nyíló könyvet ad.

Színszám (4+4, 1+1, 4+0). A lap két oldalán használt nyomdai színek száma; a 4+0 például egyik oldalon négyszínnyomást, a másikon nyomtatás nélküli oldalt jelent.

Grammsúly. A papír négyzetméterenkénti tömege grammban; a gerinc szélességét és a postaköltséget is befolyásolja.

Fóliázás, laminálás. A borítóra vitt vékony védőréteg (fényes vagy matt), amely kopásállóbbá teszi.

Élnyomás. A könyvtest lapéleinek nyomtatott díszítése; az ISBN-igénylésnél külön jelölendő változat.

Szálirány. A papírrostok iránya; a gerinccel párhuzamosan ideális.

Kúszás. Vastag irkafűzött füzetnél a belső lapok kijjebb csúsznak a külsőknél.

Azonosítók és kötelespéldány

ISBN. Nemzetközi szabványos könyvazonosító (ISO 2108). Tizenhárom számjegy, magyar csoportazonosítója 963 vagy 615. Igénylése ingyenes, formátumonként külön kell, a megjelenés előtt. Lásd: ISBN, ISSN és kötelespéldány.

ISSN. Időszaki kiadványok (folyóirat, évkönyv, sorozat) nemzetközi azonosítója; a nyomtatott és az online változat külön számot kap.

ISMN. Kották nemzetközi azonosítója, 979-0 előtaggal. A hanglemez és a kazetta sem ISBN-t, sem ISMN-t nem kap.

Kötelespéldány. A kiadványból térítés nélkül beszolgáltatandó példány a nemzeti gyűjtemény számára (717/2020. Korm. rendelet). Nyomtatott kiadványból főszabályként hat példány, a megjelenést követő 15. napig.

Utánnyomás és új kiadás. A változatlan tárgyévi utánnyomás az eredeti ISBN-t tartja meg; az átdolgozott, bővített vagy javított kiadás új számot kap.

Szállítólevél. A kötelespéldányokat kísérő, két példányban kiállított irat a kiadvány és a szolgáltató adataival.

Aprónyomtatvány. A rendelet szerint egy ívnél (16 oldalnál) kisebb terjedelmű, nem időszakos kiadvány.

E-könyv

EPUB. Újratördelhető e-könyv-formátum; aktuális változata, az EPUB 3.3, 2023 óta W3C-ajánlás. Lásd: e-könyv kiadása.

Fix elrendezés. Olyan e-könyv, amelynek oldalai rögzítettek, mint egy nyomtatott könyvé (fix elrendezésű EPUB vagy PDF).

Akadálymentes e-könyv. Olyan e-könyv, amely támogató technológiákkal (például képernyőolvasóval) is használható. A 2022. évi XVII. törvény 2025. június 28. óta követelményeket támaszt; a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások mentesülnek.

DRM. Digitális jogkezelés, másolásvédelem. A kötelespéldányként beszolgáltatott e-könyv nem tartalmazhat ilyen védelmet.

Zine és hanghordozó

Zine. Kis példányszámú, jellemzően saját készítésű füzet; a fanzine rövidüléséből. Lásd: zine készítése.

Risográf. Stencilelvű, színenként külön dobbal nyomó gép; élénk színei miatt a zine-ek kedvelt technikája.

Mastering. A kész keverés végső hangzásbeli előkészítése egy adott hordozóra. Vinilre külön mastering ajánlott. Lásd: bakelit, kazetta, CD.

Lakkvágás, DMM. A bakelitgyártás első lépése: a hangot lakklemezbe vagy közvetlenül fémlemezbe vágják.

Tesztpréselés (test pressing). A sorozatgyártás előtti próbalemez, amelyet a kiadó jóváhagy.

J-kártya. A kazetta tokjába hajtogatott papírbetét, gerincén a címmel.

ISRC. A hangfelvételek nemzetközi szabványos azonosítója (ISO 3901); felvételenként, nem lemezenként adják ki.

Mechanikai jog. A zenemű hanghordozón való többszörözésének joga; Magyarországon a zeneszerzők és szövegírók nevében az Artisjus engedélyezi.

C60, C90. Kazetták teljes játékideje percben; a C60 oldalanként 30, a C90 oldalanként 45 perc.

Red Book. Az audio-CD szabványa (IEC 60908): 16 bit, 44,1 kHz, sztereó PCM.

Pénz és terjesztés

NKA. Nemzeti Kulturális Alap; kollégiumai pályázatok útján osztják el a kulturális támogatásokat. A könyvkiadás az Anyanyelvi Kultúra Kollégiumához, a zene az Előadó-művészetek Kollégiumához tartozik. Lásd: finanszírozás.

Közösségi finanszírozás. Nyilvános, határidős kampány, amelyben a támogatók előre fizetnek a kiadványért vagy jutalmakért. „Mindent vagy semmit” modellben a pénz csak a cél elérésekor kerül a projektgazdához.

Előrendelés. A kiadvány eladása a megjelenés előtt, a gyártás finanszírozására; ígéret, amelyet határidőre teljesíteni kell.

Társkiadás. Olyan megállapodás, amelyben a szerző és a kiadó előre rögzített arányban viseli a költségeket és osztozik a bevételen.

Bizomány. A bolt csak az eladott példányok után fizet; a kockázat a kiadónál marad. Lásd: terjesztés.

Recenziós példány. Ingyen adott példány kritikusnak, újságírónak, műsorvezetőnek.

Tiszteletpéldány. A szerzőnek és a közreműködőknek járó ingyenes példány; számát a szerződésben szokás rögzíteni.

Kiadványadatlap. A kiadvány alapadatait (cím, szerző, ISBN, formátum, terjedelem, ár, megjelenés) egységesen összefoglaló lap boltoknak, könyvtáraknak és sajtónak.

Ünnepi Könyvhét, Könyvfesztivál. A két nagy hazai könyvszakmai esemény; mindkettőt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezi.

Hogyan használd a kisszótárt?

A fogalmak sorrendje a munkafolyamatot követi: a kézirattól a tervezésen és a nyomdán át az azonosítókig, majd az e-könyvig, a hanghordozóig és a terjesztésig. Ha egy kiadvány tervezésébe fogsz, érdemes így, sorban végigolvasni, mert minden szakasz a következőre épül: a tördelés a szerkesztés után következik, a borító a gerincszélesség miatt a tördelés után, a kötelespéldány pedig a megjelenés napjától számít.

A jogszabályi fogalmaknál (kötelespéldány, felhasználási szerződés, akadálymentesség) mindig a hatályos jogszabályszöveg az irányadó; a hivatkozott cikkekben megadjuk, melyik rendelkezésből dolgoztunk.