Kiadói szolgáltatások közérthetően: szerkesztés, korrektúra, tördelés, borító

Aki saját kiadásban vagy egy kis kiadóval dolgozik, előbb-utóbb külsős szakembereket keres: szerkesztőt, korrektort, tördelőt, borítótervezőt. Az elnevezések azonban nem egységesek, és egy árajánlatból sokszor nem derül ki, mit takar pontosan a „lektorálás” vagy a „nyomdai előkészítés”. Ez az útmutató munkafázisonként leírja, mi mire való, és mire figyelj a megbízásnál. A Kisszéria maga nem nyújt ilyen szolgáltatást, és nem ajánl konkrét szolgáltatót.

A sorrend számít

A kiadói munkafázisok egymásra épülnek. Ha a sorrendet felcseréled, a későbbi lépés munkáját az előző kidobja: egy tördelt szövegbe utólag szerkesztői változtatásokat bevezetni drága és hibaforrás.

1. Szerkesztés
2. Nyelvi lektorálás és korrektúra a kéziraton
3. Tipográfiai terv és tördelés
4. Korrektúra a tördelt szövegen (akár több körben)
5. Borító és nyomdai előkészítés
6. Próbanyomat és jóváhagyás

Szerkesztés

A szerkesztő a szöveg egészével foglalkozik: szerkezettel, tempóval, következetességgel, a szereplők és a gondolatmenet logikájával. Szépirodalomnál kérdez, javasol, húzást kér; ismeretterjesztő könyvnél a felépítést, az érthetőséget, a hivatkozásokat is nézi. A szerkesztés párbeszéd: a végső döntés a szerzőé, de a jó szerkesztő megmutatja, hol nem működik a szöveg.

Gyakori, hogy a megnevezések keverednek. Érdemes megkülönböztetni:

• Fejlesztő vagy tartalmi szerkesztés: a szerkezet és a tartalom szintje, gyakran több körben.
• Szövegszerkesztés (szöveggondozás): mondatszintű munka, stílus, ismétlések, pontatlanságok.
• Szakmai lektorálás: ismeretterjesztő vagy szakkönyvnél egy szakértő ellenőrzi a tartalmi helyességet.

Mielőtt megbízol valakit, kérj próbaszerkesztést néhány oldalon, és beszéljétek meg, milyen mélységű beavatkozást vársz.

Nyelvi lektorálás és korrektúra

A nyelvi lektor a helyesírást, a nyelvhelyességet, a központozást és a következetességet nézi – például hogy egy név, egy idegen szó vagy egy számírás végig ugyanúgy szerepel-e. A korrektúra a sajtóhibák irtása, a tördelés után a tipográfiai hibáké is: elválasztás, sorvégi egybetűs szavak, fattyúsorok, rossz kötőjel vagy gondolatjel.

Legalább egy korrektúrakör a tördelt szövegen is szükséges, mert a tördelés új hibákat hoz: rossz elválasztást, kimaradt sort, elcsúszott képaláírást. A javításokat a korrektor jellemzően a PDF-ben jegyzetként vagy hagyományos korrektúrajelekkel adja vissza; előre egyeztessétek, melyiket.

Tipográfiai terv és tördelés

A tipográfus megtervezi a könyv belső arculatát: a formátumot, a tükröt (a szövegfelület helyét az oldalon), a betűtípusokat és -méreteket, a sorközt, a címsorok és a lábjegyzetek rendszerét. A tördelő ennek alapján elhelyezi a szöveget és a képeket.

A jó tördelés láthatatlan: az olvasó nem veszi észre, csak azt, hogy kényelmesen olvas. Néhány dolog, amit érdemes megkérdezni:

• Milyen programban dolgozik, és megkapod-e a nyílt munkafájlokat a munka végén? Ez utánnyomásnál, új kiadásnál vagy kiadóváltásnál fontos.
• Elkészíti-e az e-könyv-változatot is, és ha igen, szerkezetileg (stílusokkal) dolgozik-e, hogy az EPUB akadálymentes lehessen? Erről az e-könyvről szóló cikkben írunk.
• Ismeri-e a választott nyomda műszaki előírásait, és a terjedelmet az ívekhez igazítja-e? A részleteket a nyomtatásról szóló cikk tárgyalja.

Borító

A borító egyszerre csomagolás, plakát és a könyv első mondata. A tervező munkája a címlap mellett a hátsó borítóra (fülszöveg, ISBN-vonalkód, ár, kiadói adatok) és a gerincre is kiterjed. A gerinc szélességét a végleges oldalszámból és a papír vastagságából a nyomda számolja ki, ezért a borító csak a tördelés lezárása után véglegesíthető.

Tisztázd előre a felhasználási jogokat: a borítóterv szerzői mű, és a megbízásnak rögzítenie kell, hogy a könyvön kívül (plakáton, weboldalon, e-könyv-borítóként, későbbi kiadásban) is használható-e. Ha a borítón fotó vagy illusztráció szerepel, annak jogait is rendezni kell. A szerzői jogi szerződésekről a saját kiadásról és a kiskiadóról szóló cikk ad áttekintést.

Nyomdai előkészítés

A nyomdai előkészítés a tördelt anyag és a borító olyan formába hozása, amelyet a nyomda gond nélkül feldolgoz: a megfelelő PDF/X-szabvány, a színkezelés, a kifutók, a képfelbontás ellenőrzése. Kis kiadóknál ezt gyakran a tördelő végzi, de érdemes külön tételként kérni az ajánlatban, hogy kiderüljön, ki felel érte, ha a nyomda visszadobja a fájlt.

Illusztráció, fotó, e-könyv

Az illusztrátor és a fotós munkája önálló szerzői mű, ezért a megbízásnál itt is rögzíteni kell, mire és meddig használhatók a képek. Irodalmi mű kiadásánál a szerzői jogi törvény 57. §-a szerint a képek alkalmazásához a szöveg szerzőjének beleegyezése is szükséges – saját kiadásnál ez magától adódik, kiadói megjelenésnél érdemes a szerződésben kimondani.

Az e-könyv-konvertálás külön szakma, ha a cél egy jól szerkesztett, akadálymentes EPUB. Ha a tördelő stílusokkal, szerkezetileg dolgozott, a konvertálás gyorsabb és pontosabb. Kérdezd meg, ellenőrzik-e a fájlt szabványos validátorral, és ad-e a szolgáltató akadálymentességi metaadatokat.

Egy reális ütemterv

A pontos időigény a szöveg hosszától és állapotától függ, de a sorrend és a fázisok aránya hasonló:

1. A szerkesztés a leghosszabb szakasz; egy regénynél több hét, akár több hónap is lehet, mert a szerzőnek is dolgoznia kell a javaslatokon.
2. A kéziratkorrektúra és a tipográfiai terv párhuzamosan haladhat.
3. A tördelés után legalább két korrektúrakörrel számolj, köztük időt hagyva a javítások bevezetésére.
4. A borító véglegesítése a gerincszélesség miatt csak a tördelés lezárása után lehetséges.
5. A nyomdai ajánlatban szereplő gyártási időhöz add hozzá a próbanyomat ellenőrzésének idejét és a szállítást.

Ha a megjelenés dátuma kötött – könyvhét, fesztivál, bemutató –, ettől visszafelé számolj, és minden fázisnál hagyj tartalékot.

Hogyan hasonlíts össze ajánlatokat?

Az árajánlatok elszámolási egysége munkafázisonként eltér: oldalanként, leütésenként, szerzői ívenként, óradíjban vagy egy összegben. A szerzői ív a terjedelem hagyományos elszámolási egysége, amely meghatározott számú leütést jelent – hogy pontosan mennyit, és szóközökkel vagy anélkül számolják-e, azt mindig írasd bele az ajánlatba. Csak azonos egységre átszámolva vethetők össze az ajánlatok.

Minden ajánlatnál kérdezd meg:

1. Pontosan mit tartalmaz, és mit nem (hány javítási kör, hány korrektúrakör)?
2. Mi a határidő, és mitől függ?
3. Milyen formában kapod vissza a munkát, és megkapod-e a munkafájlokat?
4. Ki viseli a többletmunka költségét, ha a szerző a tördelés után változtat?
5. Hogyan rendezik a szerzői és felhasználási jogokat (borító, illusztráció, tipográfiai terv)?

Kis kiadványnál nem minden fázis igényel külön embert, de egyiket sem érdemes kihagyni. A legolcsóbb korrektúra az, amelyik a nyomtatás előtt történik. A szakkifejezéseket a kiadói kisszótárban is megtalálod.